Először a Myeong-dong kerületet akartam megnézni, ahhoz viszont oda kellett metrózni. Rájöttem, hogy az én sima jegyemet nem lehet feltölteni, sőt a metróvonalak között sem tudok átszállni vele. Azért arra is rájöttem, hogy ez a jegy 1.500 wonba kerül ugyan, de a célállomáson vissza lehet váltani egy automatában, ami 500 wont ad érte…
Elhatároztam, hogy kell nekem egy rendes kártya, amivel bárhova mehetek, fel is tölthetem… Igen ám, de nem bírtam rájönni, hogyan juthatok hozzá. A helyieket is kérdezettem, akiknek persze fogalma sem volt, hogy mit akarok! Sebaj, ne mindig fordítva legyen! :) Kínomban mégis sima jegyet vettem a következő átszállóig. Ott végre megoldódott a rejtély, ugyanis ez egy nagyobb állomás volt, ahol volt külön automata tranzit kártyák kiváltására is, így sikerült egyet szereznem, mindjárt fel is töltöttem és vígan utazgattam 10% kedvezménnyel, átszállásokkal…
Ja a nagyobb metrómegállókban vannak olyan gépek is, amikkel Google Earth szerűen meg lehet nézni a környéket (felülről, műhold képek alapján), persze a metróvonalak be vannak jelölve. Ha eléggé ráközelít az ember, átvált utcanézetre, mintha ott lennénk, ilyenkor lehet lépkedni előre hátra, forgolódni… Egy srác addig elment, hogy egy épületet megkeresett, felnézett a rajta levő hirdetésre, ahonnan leolvasta a telefonszámukat, amit érzésem szerint a GPS is ismer és odavezet… Mindez persze plazma TV nagyságú érintőképernyőn történik!
Myeong-dong kerület egy hatalmas bevásárlóközpont, de nekem kicsit csalódás volt, hiszen nem Koreáról szól, inkább olyan, mintha az ember egy amerikai, vagy európai nagyváros vásárlóutácáján sétálgatna:
Sok időt nem is töltöttem itt, de tudtam, hogy van itt egy katolikus katedrális, azt azért megnéztem:
Elmondtam egy imát, hogy a Jóisten vigyázzon itt rám, meg persze otthon Rátok is! :)
Kifelé egy – vélhetőleg japán – hölgy szólított meg, látva a nyakamban a fényképezőgépet, hogy lehet-e bent fényképezni. Mondtam, hogy szerintem lehet, mert ugyan vaku nélkül, de én fényképeztem, és senki sem szólt rám, tiltó tábla sem volt kinn sehol. Erre megnyugodott, mert mondta, hogy ő a mobiljával csinált képeket. Mellesleg mennyire szép templom. Aztán édesapját karonfogva elsétált.
