Az első palota, amiben voltam, a Changdeokgung. Ez a palota volt leghosszabb ideig a Joseon uralkodók otthona. 1405-ben építették, a japánok – mint sokmindent – az 1592-1598 közötti inváziójuk során lerombolták, ám 1610-ben Gwanghae király helyrehozatta. Utána 1865-ig a királyok otthona volt. Ekkor átköltöztek az „eredeti” fő palotába, Gyeongbokgung-ba, amit ekkorra építettek újjá.

 

Ide csak vezetéssel engedtek be, így megvártam az angol nyelvű idegenvezetést.

 

A bejárat:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A trónterem:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A tetőn kis figurák vannak, ezeket már múltkor is fotóztam. Ezeknek a jelentősége a gonosz démonok elleni védelem. Mindig páratlan számú van belőle (a legbelső sárkányfej nem számít bele), és minél több, annál fontosabb az épület. Ezen a tróntermen 9 van, ez igen előkelő, a maximum azt hiszem 11.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A trónterem belülről a trónnal:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A palotához tartozott a titkos kert is, ami azért kapta ezt a nevet, mert a királyon, a hozzátartozóin, és azokon kívül akiknek a király engedélyt kapott, senki sem léphetett be. Ebben a kertben rengeteg többszáz éves fa van. Sajnos még elég kopasz a természet, így nem igazán adta ki a szépségét, de azért lehet sejteni!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A titkos kert egy pontján áll ez a kapu, melyen még kínai írásjelekkel (vagyis még a koreai írás megalkotása előtt készült) áll az, hogy ez a kapu az örök fiatalság kapuja. Azért, mert aki belépett rajta, az nem öregedett meg – ugyanis kivégezték, ha nem a királyi család tagja volt… A képen látható hölgy volt a vezetőnk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A vezetés végén átsétáltam a másik palotába, amit Changgyeonggung-nak hívnak. Itt már szabadon lehetett mászkálni.

 

Ezt a palotát eredetileg Suganggung néven építtette Sejong király az apjának Taejongnak. 1483-ban Seongjong felújíttatta és megnagyobbíttatta. Ide költöztette nagymamáját, édesanyját és egyik nagynénjét is. Changdeokgung palotával (az előző, amiről írtam) együtt Donggweol néven is emlegették, ami annyit tesz, keleti palota. A japán gyarmati időkben a japánok állatkertet és botanikus kertet hoztak itt létre és Changgyeong kertnek hívták (palota helyett). Az állatkert és a botanikus kert megszűnt (pedig ez utóbbit láttam…), és a palota visszanyert eredeti nevét, ám mindezt csak 1983-ban!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A trónterem mögött van egy medence, a közepéből kiáll egy tartó, amin aprópénzek vannak. Erre úgy kell rádobni az aprót, hogy rajta is maradjon. Nem tudom, ez miért jó, de gondolom kívánságot teljesít. Nem könnyű a feladat, mert a pénz szeret továbbpattanni. Próbálkoztam párat, azt hiszem egy rajta maradt! :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mindkét palotában láttam ilyen napórát, amihez még egy korrekciós táblázat is volt, amivel a csillagászati eltéréseket lehetett korrigálni:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Teashil: ez egy kőtartó, ebben tartották a herceg (édesanyjának) méhlepényét, mert ez volt a szokás… A szobor egyébként állítólag a köldök történetét meséli el (jó sok írás van rajta).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Végül találtam itt egy üvegházat, benne szép növényekkel:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az időjárás kegyes volt hozzám, reggel hideg volt ugyan, de a nap nagy részében szépen sütött a nap, csak néha borult be. Délidőben már pulcsiban is melegem volt, most este tükörbe nézve pedig látom, hogy egész szép színem is lett! :) Eddig körölbelül fél 3-ig meséltem el a napomat, de ez így is egy hatalmas poszt lett, és itt már igen késő van, ezért csak holnap fogom folytatni a történetet! Elvileg amikor már meló lesz, úgysem történik majd annyi minden, majd akkor ráérek behozni magam, így most a történések kicsit előbbre fognak járni, mint a blog. Mindenkinek szép estét, jó éjt!