Próbáltam megtanulni pár szót, ami nem egyszerű. A köszönöm és a köszönés elég alapnak tűnik, viszont koreaiul ezek nem egyszerűek. Íme:
A kamszahabkidat egyébként jól elhadarják és a végén felviszik a hangsúlyt, kb. kamhszabkidááá-nak hangzik. Az annyeongot csak nagyon jó barátnak illik mondani. Érdekes, hogy az udvariasabb változatoknak is ez az eleje, csak egyre többet tesznek a végéhez hozzá...
Régebben már írtam egy bejegyzést arról, hogyan kell a jeleiket olvasni. Rájöttem, hogy az ott beszúrt táblázatban van egy hiba: a k/g és az n jele össze van keverve!
