Ígérem, utolsó bejegyzés erről a helyről, de itt annyi minden történt!
A múzeum után egy kis parkon keresztül ki lehetett jutni az utcára és aztán mehettem volna vissza a metróhoz. Mivel ez ugyanarra volt, mintha a palotán keresztül mentem volna, úgy döntöttem, az mégiscsak szebb, ha kicsit más útvonalon ugyan, de a palotán keresztül megyek.
Megint minden tele volt iskolásokkal. Egyszer az egyik sarok mögül befordult elém három lány és az egyik hirtelen egy elismerő „Mmmmm…”-mel nézett végig. :) Persze nevetgélve mentek tovább… Aztán találkoztam egy másik csoporttal is, akiknek az volt a hobbija, hogy idegenekkel fényképezkedtek. Előttem épp egy szőke nőt kaptak el. Aztán amikor beléptem egy belső udvarba, ott ücsörögtek. A kötelező vigyorgás és „Hi!” felkiáltások után a legbátrabb odajött hozzám a fényképezőgépével, hogy „photo, photo”. Mondom adja csak oda, majd lefényképezem őket. Nem, nem majd valaki más lefényképez minket az ő gépével. Mondtam OK, erre a többiek is jöttek, hogy ők is, ők is… :) Aztán akkor már persze a kezükbe nyomtam én is a gépemet, hogy azzal is csináljanak egy képet. Erre nagy volt az öröm, hogy én is akarok egy képet róluk!
A lenti képeken egyébként nagyon jól látni, hogy mik a „laza” pózok egy fényképen! A győzelem jele (V a mutató és középső ujjból) kötelező! Ezt néhányan megvariálják úgy, hogy a szájuk mellé, az arcukhoz érintik ezt a két ujjukat. A másik fő póz, amikor csodálkozó arcot vágnak, és a szájuk elé kapják a kezüket. A két fő típust variálni is lehet, egyik kéz száj elé, másik V-ben… Lehet, hogy nekem is ezt kellett volna csinálnom! :) Mindenesetre itt egy csokor belőlük! Csak az a kér, hogy ők nem az iskolai egyenruhájukban voltak!