1. Az egyik cégnél – ahol a papírpoharakat is találtam – végigjártunk minden helyiséget. A menza mellett volt a konyha, a konyhából pedig egy pici iroda nyílt. Csodálkoztunk, hogy hát ez meg kinek az irodája lehet. Az ajtóra az volt írva angolul (is), hogy „Nutritionist”. Hevenyészett fordításban ez táplálkozási tanácsadót jelent… Vagyis a cégnél van egy olyan ember, akinek az a munkája, hogy arra ügyel, a dolgozók a menzán egészséges étkeket kapjanak, megfelelő tápanyagokkal… Ezt is bevezethetnénk!
2. Van pár ital is, amit nem említettem. Ha azt gondoljátok, hogy a rizses tea volt a rekorder a furcsaságokban, tévedtek! Egyik nap megláttam egy szép műanyagflakont, ráadásul nem is mini méret volt. Egy fiatal nő látszott a cimkén, az ital gyönyörű aranyszínű… A gyömber jutott róla eszembe, meg is vettem! Kibontás után már gyanús lett a dolog, mert lábszagszerű „ájer” kezdett terjengeni. Az első korty előtt még egyszer megnéztem a cimkét. A lány egy kukorica csuhéjából jött kifelé rajta… A kóstolás végleg elvette a kedvemet az egésztől. Megtudtam, hogy kukoricacsuhéból készült ez az ital. Képzeljétek el, hogy a kukoricacsuhét kifőzitek, majd a levét iszogatjátok… Borzalmas volt, odaadtam a lengyel srácnak, aki azt mondta, hogy a kemény lengyelek ezt is megisszák! :) Hát, az üres flakont sosem láttam! De állítólag ez is nagyon egészséges! :)
3. Tolatóradar: a koreai autókban van ugyan nagyon modern GPS, ám a tolatóradar helyett valami egészen érdekeset használnak.
