Na, még ez is egy érdekes téma. Mielőtt kimentem, azt az információt találtam a Neten, hogy Koreában nincsenek utcanevek, hanem inkább úgy tájékozódnak az emberek, hogy az adott hely mihez van közel, milyen jellegzetes tereptárgyak (hotel, toronyház, …) van a közelben. Ez csak részben igaz, van, ahol vannak utcanevek, de kétségtelenül nem mindenhol.
A toronyházas részeken úgy tűnik csak a tömböknek vannak számaik, a GPS képernyőjén is ezek jelennek meg.
A szállodánkat rendszeresen nem ismerték a taxisok. Volt, hogy a nevet voltak képtelenek megérteni, nagyon lassan, tagoltan kellett mondani nekik, mert mindig mást értettek helyette. Aztán előfordult, aki azt kérte, mondjunk a környéken jellegzetes dolgokat. Volt olyan is, aki tudta, miről van szó, de azért út közben eltévedt… :)
Pedig elég jó segítségük van… Minden autóban van ugyanis GPS, legalábbis számomra úgy tűnt (mint ahogy automata váltó is). Ráadásul nem akármilyen, egyrészt jókora képernyővel (szerintem 7” körüli), másrészt jóval részletesebb, mint az itthoniak (nagy része). Szinte mindegyik 3D-ben kirajzolja a fő háztömböket, a kanyar távolságokat 5 méteres pontossággal írja ki. Autópályán képes megosztani a képernyőt, ekkor elágazáskor kirajzolja a sávokat, valamint, hogy melyik(ek) a helyes(ek). Ugyanezt az autópálya lehajtókkal is megteszi, az alábbi képen pont egy ilyent lehet látni:
Ezek a szerkezetek azonban nem pusztán GPS-ként működnek, hanem MP3, DivX lejátszóként és TV-ként is. A taxisok például szeretnek menet közben TV-t is nézegetni…
Azt talán már írtam, hogy igazi dugóba nem futottunk bele, igaz a rengeteg autó mellett nagyon fejlett úthálózat is van, legtöbbször irányonként 3-4 sávval.
A taxizás egyébként roppant olcsó, egy 20 perces sétának megfelelő utat volt, hogy 500 forintból kihoztak, egy fél órás taxizás sem kerül többe 4-5000 Ft-nál. A busz persze még olcsóbb, egy órát buszoztunk a reptérről a hotelig 2000 Ft-ból. A benzin kb. 1 eurónak megfelelő összegbe kerül.
Az autósok, csakúgy, mint Olaszország déli felén, szeretik a dudát használni, igaz nem olyan gyakran. Ez itt a szabályosan közlekedők eszköze, akkor használják, ha veszélyben érzik magukat (valakit úgy gondolnak, hogy eléjük akar kanyarodni, kisorolni, …). Azt jelenti, vigyázz, jövök! Aztán amikor este már nem nagyon van forgalom akkor a piros lámpa sem igazán szent. Többször láttam olyat, hogy ilyenkor óvatosan, lassan bearaszolnak a kereszteződésbe, aztán ha nem jön senki, gyorsan átslisszolnak. Ha lelassul a forgalom, bekapcsolják a vészvillogót, ez általános. Néha bekapcsolva marad. :)
A gyalogosoknak nincs mindig jó dolga. A hatalmas kereszteződésekben mindenhol van ugyan közlekedési lámpa, de néha hosszú percekig kell várni a zöldre és sokszor csak futva lehet normálisan átérni. Az egyik kereszteződésben viszont olyan egyszerű megoldást láttam, ami nagyon tetszett, nálunk nem tudom, miért nem alkalmazzák! Felüljáróként a teljes kereszteződés felett egy szabályos körben gyalogos felüljáró volt, melyhez minden sarokról lépcső vezetett fel. A következő képen egy része látszik is:
